Magyar szerkezettár

ó/egy

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ egy

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

egy¹

[eggy]

I. mn-i tőszn

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

II. fn-i tőszn

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük

[?↔így ]

egy²

[eggy v. egy] (hangsúlytalan)

I. htl névelő

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.

[←egy¹ ]

____________________

rókáról

→ róka ⊕ -ról/-ről

róka

1. áll vörös bundájú, bozontos farkú, kutyaféle ragadozó állat (vulpes vulpes). | ehhez hasonló, de rendsz. más színű, értékes prémű állat. sarki róka; kékróka. | ruha ennek (kül. boává) kikészített prémje.

2. (mn-szerűen is ) ravasz, álnok (ember). vén róka.

3. távk biz titkos v. − rádióamatőrök versenyén − elrejtett rádióadó. ▸ egy rókáról két bőrt húz nyúz le ▸ rókát fog

[ fgr tőből]

-ról/-ről

hat-rag

1. testéről; külsejéről, felületéről, területéről v. a tetejéről le v. el. [jön] a piacról; [leesik] a fáról.

2. némely hely(iség)ből, vmely intézményből ki, el, ill. onnan, tőle eredően. [jön] a konyháról, a rendőrségről. | <helynévhez.> pécsről. | valami színhelyéről. az előadásról [jön].

3. a jelzett távolságban levő hely(zet)ből. tíz méterről [lő].

4. vmely időpontról, időszakról eredően. tegnapról [való].

5. valakitől, valamitől eredően. apjáról [maradt]. | valamiről mint kiindulási pontról. 10 fokról [20 fokra emelkedik].

6. valaminek az alapján. mozgásáról [felismeri]; jó boráról [híres].

7. <vonzatként.> [beszél, érdeklődik, vélekedik] az emberekről.

____________________

bőrt

→ bőr ⊕ -t

bőr

1. az ember és az állatok testét külső rétegként borító szövetek összessége. ▸ bőrig ázik | <kif-ekben a testi épség, ill. az élet jelképeként.> félti a bőrét; ▸ nincs jó bőrben rossz bőrben van ▸ nem szeretnék a bőrében lenni ▸ saját bőrén érez tapasztal valamit ▸ valakinek a bőrére megy a dolog ▸ a bőrt is lehúzza valakiről | biz pejor <kif-ekben az érzékenység, a szemérem jelképeként.> ▸ nincs van bőr az arcán, a képén vastag bőre van

2. lenyúzott ( és kikészített) állatbőr. bőrbe köt. | (jelzőként) ebből készült. bőr aktatáska. | sp biz futball-labda. rúgják a bőrt.

3. némely gyümölcs vékony héja. a barack bőre. | ritk fiatal fa vékony kérge. a fűzfa bőre.

4. folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg. a kávé bőre.

5. ritk biz öltözet, ruha.

6. ▸ jó bőr ▸ még a bőre alatt is pénz van ▸ nem fér a bőrében ▸ majd kiugrik kibújik a bőréből ▸ húzza a bőrt a fagyon

[ fgr ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

húz

ts (és tn) ige

1. úgy mozgat valakit, valamit, hogy az utána halad. két ló húzza a szekeret. | (t. n.) járművet ily módon előbbre juttat. jól húz a ló, a motor. | (t. n.) biz nagy erőkifejtéssel dolgozik. | ▸ húzza a lábát

2. maga felé mozgat valamit. közelebb húzza a széket; vizet húz (a kútból). | (t. n.) sp evez. | harangszóval jelez, harangoz. delet húznak. | (t. n.) (sakkban v. hasonló játékban figurát) szabályszerűen áttesz. most te húzol. | megfogva maga felé közelít és feszesen tart. húzza valakinek a haját. | (t. n.) <borotva, fésű, nyíróeszköz> a szőrszálakba akadva fájdalmat okoz. | valaki, valami felé vonz. a leány felé húzta valami. | tn nép valakihez vonzódik, azt pártolja. a családjához húz.

3. úgy mozgat maga felé valamit, hogy az betakarja. magára húzza a takarót. | <ruhadarabot> magára vesz. cipőt, kesztyűt húz. | valamit úgy tesz valamire, hogy azt betakarja, ill. körülvegye. gyűrűt húz az ujjára; huzatot húz a paplanra. | ▸ ágyat húz

4. <rögzített dolgot> helyéről eltávolít(ani igyekszik). fogat húz; ▸ kardot húz | <több tárgy közül> találomra elvesz, kivesz valamit. ászt húzott.

5. (tn is ) iszik v. szív valamiből (valamennyit). húz (egy kortyot) az üvegből.

6. hosszában kinyújtva rögzít. kötelet húz a két fa közé. | tn ▸ húz valamin egyet húz a csavaron. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetben kifeszít, kinyújt. ▸ kaptafára húz ▸ deresre húz valakit | arcán az izmok feszítésével valamilyen változást idéz elő szélesre húzza a száját; ▸ a száját húzza

7. tn ruhadarab vmely része feszül, húzódik. hónaljban még húz a blúz.

8. hegyes tárggyal átszúrva rögzít. ▸ karóba nyársra húz valakit

9. súlyával a földhöz közelít, és ezzel kellemetlen érzést okoz. húzza a hátizsák a vállát. | tn vmely irányban billen(ni), eltér(ni igyekszik). jobbra húz a kerékpár.

10. biz bosszant, ingerel, ugrat. húzza a társait.

11. nyújtással készít valamit. drótot húz.

12. biz időben hosszúra nyújt. húzza a tárgyalást. | ▸ húzza az időt | (t. n.) ▸ nem sokáig húzza már

13. <vmely tárgyat> úgy mozgat, hogy az folyton súrol valamit. a földön húzza a zsákot.

14. (t. n. is ) vonós hangszeren játszik. csárdást húz; a szomszédban húzza a cigány.

15. <mozgásával nyomot> hoz létre. barázdát húz; vonalat húz. | ▸ hólyagot húz

16. (t. n. is ) biz <írásból> kihúz, kihagy, töröl. húz a cikkből.

17. <falat, kerítést stb. > készít, szerkeszt, épít.

18. tn ▸ valakire, valamire valamennyit, vmekkorát húz

19. tn húzódik, vonul. húznak a szalonkák. | tn ▸ kapura húz

20. tn ▸ húzz már innen!

21. tn (alanytalan) (nagy) légvonat van.

22. tn ige táj hasonlít valakihez, valakire. húz az apjára.

23. gyak. pejor <fizetést, hasznot> rendszeresen kap, élvez.

24. tn (rendsz. -t ragos hat-val) mélyen, jóízűen alszik. ebéd után húzott egyet v. egy jót.

[ fgr ]

____________________

lenyúz

ts ige

1. <állatról bőrt> késsel lefejt. | ▸ lenyúzza a bőrt valakiről | ▸ lenyúzza az arcát

2. ritk biz <ruhát> elnyű.

3. biz | ritk valami túlzott igénybevétellel sovánnyá v. beteggé tesz valakit. | ▸ majd lenyúzzák valamiért

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4